Olaszországi ingatlanvásárlás S05E12

Áram aktiválásom története + ugyanitt üzleti tanácsadás 🙂

Kicsit több, mint egy hónappal ez előtt otthon regisztráltam és online szerződtem az Enellel. Ekkor azt mondták 5 munkanap. Rendben. Eltelt két hét és semmi. Cseten azt mondták 5 munkanap. Oké. Megérkeztem Leccébe. Minden héten írtam nekik, összesen négyszer. Mindig azt mondták öt munkanap. Utolsó alkalommal a hölgy azt mondta, hogy ő nem lát semmilyen korábbi feljegyzés, de most csinál, ha akarom rögzíti a reklamációt. Akarom persze! Ettől ideges lettem. Kérdeztem: nem járnék jobban, ha bemennék személyesen (lakásommal szemben lévő épület -csak az épületben vacak a net, és én azzal fordítok- ) ? Ő arra semmi szükség – mondta. Egy belső hang azt mondta, menj be holnap, a történetemre az egyik barátom is úgy reflektált, menj be. Másnap bementem. Ügyintéző mondja, hogy nem tudja aktiválni a szolgáltatást, mert blokkolva van. WTF!? Tegnap ön reklamációt készített, amíg az nincs kivizsgálva addig nem lehet aktiválni az áramot. FCK! Ezt elfelejtette mondani, a tegnapi hölgy. Közli velem a mostani élő ügyintéző, hogy ha akarom törli az összes feljegyzést és megcsinálja újra, mert úgy hamarabb lesz áram nálam. Kérdezem: Mi az, hogy hamarabb? Mennyi idő? Mondja: öt napon belül, de gyorsabb szokott lenni. Eszembe jutott egy régi Tom Hanks film: A pénznyelő. A főhős felújításba kezd és mindenki két hétre vállal mindent, de évekkel később is még felújít. A film vígjáték, de ha te vagy a szenvedőalany, a te szemszögedből egy hatalmas dráma. Vissza történetemhez: Megcsinálta a hölgy a papírokat, majd 2 órával később már volt áram a lakásban, hat hét kínzásom után. 🙂

Tanúság? Az amit régóta vallok, az egyik saját mondásom, amit nagyon gyakran mondok másoknak. Nem univerzális igazság, de az ilyen helyzetekben nagyon igaz. Így szól: Várni lúzerség! Amíg vársz, mások döntenek az életedről. Persze vannak olyan szituációk -nem is kevés- ahol ez nem igaz, ilyen pl.: egy fejfájáscsillapító hatására várás is. Khm direkt nem hashajtós példát mondtam. 🙂 Maga a gondolat mögött az van, hogy sok olyan szituációt kreál az ember, amikor kvázi a felelősséget adjuk át az életünk felett és másra bízzuk a sorsunk vagy a feladataink felett a döntést. Ilyen esetekben kiszolgáltatokká vállunk, ami az esetek nagy részében nem indokolt. Ahhoz, hogy ez a gondolat jobban érthető legyen, mondok még egy példát. TFH ingatlant akarsz venni, akkor a jó megoldás, ha növeled az esélyeidet. Neked egy lakás kell, de találj többet és adj mindegyikre rövid határidőre pofátlan indikatív árajánlatot. Amikor egyet adsz csak, nem mersz nagyot alkudni, mert nincs választásod, amikor sokra adsz ajánlatot egyre bátrabb vagy. Szóval, ahogy a mester mondta: „Ne legyetek bátortalanok, bátorak legyetek!” 😉