Gondoltam készítek egy bejegyzést a tenger és egyéb nyaralási helyszínek fotóiról. Sokszor (szerintem kb. mindig) az eladhatóság nem létezik fotómanipuláció nélkül. A San Cataldó-i lakásom mellett part eléggé megszépült. A tenger odahozott kagylótörmeléket, ami sokkal jobb, mint a homok. Ahogy mész a vízben felkavarod a homokot, de ez a törmelék egyből visszaülepszik nem lesz zavaros a víz tőle. A hordalék színe sárgás, de erős napfényre kb. fehérnek látszik. Ahhoz, hogy ne a felszínt fotózza az ember ideálisabb felhős időben fotózni, késő délután, de még naplemente előtt, ezzel megspórolva a polárszűrőt . Ekkor a képen több részlet lesz, amit eltávolítani könnyebb, mint a semmiből létrehozni valamit. Tegnap, egy ilyen napon készítettem az alábbi képet:
A víz gyönyörű szép volt, de nem adja vissza ez a fotó. Sőt, ez inkább lehangoló. Ahhoz, hogy a kép „eladható” legyen, az alábbi lépéseket kell elvégezni.
1. Kontraszt növelés
2. Fényerő növelés
3. Színhőmérséklet lehúzása kékbe (hideg felé).
Az eltúlzott eredmény:
Azt azért el kell mondanom, hogy ebéd után amikor a nap fullra süt, akkor amit látsz az a második képre jobban hasonlít. Ekkor ugyanis a nap pont azt a három lépést csinálja amit a manipuláció alatt követtem. Vagyis keményebb kontraszt, világosabb van, valamint a fény színhőmérséklete inkább kékes/hideg.