Péntek délután indultam otthonról, útközben csak párszor álltam meg. Kétszer alvási céllal, amit ilyenkor a kocsiban oldok meg. Egy Peugeot Boxerrel jöttem, aminek az első három ülésén „kényelmesen” elférek. Nem szeretek útközben megszállni, mert akkor kétnapossá válik az út. Majd, ha idősebb leszek és fáradtabb, de most még bírom. Szombat délután (2023.06.17) megérkeztem Leccébe. Egy gyors fürdés és kis pihenés után felpattantam a korábban vásárolt rollerre és bementem egy belvárosi cukrászdába, ahol otthagyta nekem Fausto a San Cataldo-i lakás kulcsát. Nagyon praktikus eszköz a roller a belvárosi ügyintézéshez, jó ötlet volt a megvásárlása. Vasárnap estig csak leccei lakást takarítottam. Általában amikor itt hagyjuk a lakást, direkt nem takarítunk, mert feleslegesnek tartjuk, csak nagyjából rendet rakunk. Legutóbb ez a rendrakás elmaradt. Takarítani meg azért felesleges, mert takarítással kezdünk mindig. Vasárnap éjjel megérkezett egy barátom, aki négy napra jött és a pihenés mellett, nekem segített, valamint napi 4 órában dolgozott (wordpress oldalakat készít). Ha ő nincs, akkor a teherautó még nem lenne üres. Nekem nagyon fáj a hátam mostanában és e mellé egy fullra pakolt autóval érkeztem, amit az első emeltre kellett felhordani. Konkrétan egy lakás teljes berendezése lapra szerelve. Kétszer 2 óra alatt felvittük az autó tartalmát, persze ez a 2x is két napra volt osztva, mert van más teendőnk is, valamint okosan mindig délben csináltuk a napon, amikor rajtunk kívül senki nem dolgozik. Meg is lett az eredménye, mind a két napon szépen elfáradtunk. A kuli után, a megérdemelt fürdés sem maradhatott el. Miközben fürödtünk mondta a barátom, ahogy visszamegy, másnap indul a Balatonra. Kérdeztem mit fog mondani? Milyen volt itt? Nem vártam meg a válaszát, hanem megválaszoltam helyette. „Olyan, mint a Balaton. Csak jobb.” 😉 Igazából az ilyen mondatban nekünk az a vicces, hogy van egy barátunk, aki mindig Leccet meg akarja feleltetni valamelyik magyar városnak. Ez lehetetlen, de ő mindig kísérletezik vele. Így ez a humor kifogyhatatlan forrásává vált idővel.
Az első fürdésünk alkalmával, a új telefonommal lőttem ezt a képet a legközelebbi parton. Oké, kicsit felhúztam Gimpben a hue-chroma-t. 🙂
Majd kipróbáltam a zoomot is.
Na vissza a lakáshoz. E hét szerdán és csütörtökön szereltünk. Sajnos csak pár órát, de azt megállás nélkül. Elszoktam a fizikai munkától, hónapok óta csak a gép előtt ültem és semmi mást nem csináltam. Most iszom ennek a levét rendesen. A hátam rendszeresen fáj, szerintem elgyengültek a mély-hátizmaim, amiket újra szintre kell hozni. Ehhez az úszás kiváló lesz. Addig is találtam itt egy diklofenák-nátriumot tartalmazó gyógyszert, ami nagyon segít, mert munkára alkalmassá tesz.
Szia Zoli!
De jó, hogy rátaláltam a blogodra! Szuper hasznos információkkal van tele. Mi is pugliai ingatlant szeretnénk vásárolni. Már kb. 2 hónapja aktívan nézegetjük a lehetőségeket az immobiliare.it-n. A nyári szezon múltával tervezünk elindulni helyszíni terepszemlére.
Ha jól olvastam ki a blogodból, akkor a 2018-as helyzethez képest az ingatlanárak megindultak felefelé. Hogy látod, hol tart most az árszint a korábbi csúcshoz képest? Szerinted érdemes még most befektetésként (is) vásárolni?
Konkrétabb kérdésem is lenne. Ehhez kérhetek elérhetőséget?
Köszönettel és üdvözlettel:
Jó ötlet megvárni a szezon végét. A témában tervezek pont egy bejegyzést, mert többen lemaradtak most júniusban ingatlanokról. Mindenki a kínálat aljáról választ és mostanra elfogytak a használható 100.000 euro alatti ingatlanok. Az ingatlanosoknál is a helyiek előnyben vannak, a könnyebb ügyintézés miatt. Abban pedig kár reménykedni, ha valaki most vesz ingatlant, azt át is adják idén a szezonban neki. 2018-hoz képest az olasz HPI (House price index) változatlan: de!!!! A jobb helyek árai folyamatosan növekednek, miközben vacak helyek árai csökkennek. A tengerpart jobb helynek számít, mert használható/hasznosítható, ahogy a félsziget fővárosa, Lecce is jó hely.
Köszönöm a válaszodat Zoli. Valóban, hasznos lenne a témában egy poszt. Mármint, hogy mikor érdemes ingatlant keresni/nézni; átlag mennyi ődőt rászánni az igazi megtalálásra.
Még az merült föl bennem, hogy van-e javaslatod arra, hogy honan lehetne reálisan érdeklődni afelől, hogy egy konkrét hely/környék jó, vagy rossz/kerülendő? Az ingatlanostól, gondolom hiába várnánk őszinte/reális véleményt.
Tengerparton nem igazán van rossz környék, amennyiben üdülőfaluról van szó. Maximum olyan, ami előnytelen, mert messzebb van mindentől. Ez a probléma is orvosolható egy elektromos rollerrel, autóval.
Szuper volt, végigolvastam, mivel mi is tervezzük a végleges kiköltözést, annyi előnnyel, hogy beszélem a nyelvet, bármit felépítek, és az anyagokat is ismerem hozzá. A gimpet régóta nem használom, van már jobb is, de inkább Kali-n matatok. Kiváncsian várnám az egyéni vállakozás buktatóit is.
Én nem élek kint életvitelszerűen (<183 nap), csak kint tartózkodom évente több mint 80 napot. Emiatt adózási értelemben továbbra is magyar maradtam. Sőt! Olasz rendszámú autót sem kell vennem, járhatok kint magyar rendszámmal és tarthatok kint fixen ilyen autót is.
Hú, de jó, hogy van blogod erről a témáról! Még nem olvastam (arra nem tudom, mikor lesz időm :)), csak épp megtaláltam, de nagyon reméltem, hogy ebben a témában is van már valaki, aki tapasztaltabb. Én a casa.it-en meg az immobiliaren nézegettem körül nemrégiben többször, és egyelőre csak 60.000 € alatt nézelődtem a magyar határhoz viszonylag közel próbaképp, de meglepődtem erősen, hogy egyáltalán ennyiért kidobott valamit, és egyre komolyabban foglalkoztat a gondolat, hogy sokkal elérhetőbbnek tűnik az olasz ingatlanvásárlás, mint valaha gondoltam, vagy mint itthon venni. Ha van ötleted, szívesen fogadom, addig is igyekszem olvasni a blogod és tájékozódni.
Milyen ötletre gondolsz?
Kb. jövőre jöhetne szóba a kinti ingatlan megvásárlása. A munkám helyhez kötött, egyelőre nem valószínű hosszabb kintlét, max. 1 hónap/év. 5 év múlva ilyenkor elvileg már nyugdíjas leszek. Esetleg kiadnám addig is, vagy aztán is, nyugdíjkiegészítésként, de ha a kutyát se érdekelné, attól még a családnak lenne hol nyaralni (4 felnőtt gyerek +/- csatolt részek, másfél unoka :D). Nem feltétlen gondoltam tengerparti ingatlanra (ennyi pénzből pláne úgysincs), de kis kétezres falvakban simán vannak azonnal beköltözhetőnek hirdetett (sokszor bútorozott) egész jó állapotú (és kocsival megközelíthető) házak. Toscanától lejjebb nem nézelődtem, max addig, és láttam ennyi pénzért egész jókat, eleve kizártam a keresésből a felújítandókat.
Szerinted mindenképp kell egy olasz bankszámla, vagy elég a WISE? Másként nem lehet vásárláskor foglalózni, csak váltóval? Írtad valahol, hogy „ha nem jelentkezel be rezidensnek, akkor van ingatlanadó és az illeték is jóval magasabb, továbbá nincs TB-d”. Úgy tudtam, egyszerre csak egy uniós országban lehet biztosításod. Akkor a magyarral mi a helyzet, ha olasz tb-d is van? Rezidensnek bejelentkezni szerinted az én esetemben is működhet? Itthon nem kell a kinti ingatlanszerzés után adózni?
Olaszországban a felújított és a jó állapotú nem az, mint otthon. Otthon ez kb azt jelenti, hogy max 10 éven belül volt a felújítás. Itt az is belefér, ha egy ingatlan nem volt használva, de 40 éves belseje, az is lehet újszerű. Vagyis az állapot nem arra vonatkozik, hogy mikor csinálták, hanem arra, milyen állapotban van. A leccei lakásom is újszerű volt 40 év után, mert 20-25 évig állt üresen. Az állapot szép volt a design nem. Olaszország nekem megtanította, hogy nem kell mindennek újnak lennie, bőven elég a jó állapot.
Az 1 hónap per év szerintem már jó, ekkor már megéri egy 100.000 euró alatti beruházás. A kis falvakban van kockázat. Mindenképpen kis falu esetén is legyen valami nagyobb városnak az agglomerációjában. Blogom alapján nemrég megkerestek, ők végül lemondtak a tengerpartról, ahol kb 60nm-t vettek volna és helyette egy Lecce melletti településen vettek 150nm-t ugyanannyiért (emlékeim szerint 73.000 euro). Ez Leccétől 10 km, mindkét tengertől (Jón, Adria) pedig 20-20 km-re van. Szerintem jól döntöttek, ha maguknak vették, mert élhető a méret.
A felújítás északon nehezebb, mert a munkások átjárnak Svájcba és Francia Riviérára, így az ottani lakosság a versenytárs az erőforrásokért való harcban.
Van olyan ismerősöm aki kp-ért vett itt ingatlant két éve. Úgy tudom, hogy ez azóta nehezebb dolog. Szerintem ma sem kell már olasz bankszámla, kis költségért lehet közjegyzőnek is beutalni. Nekem ma már nincs olasz bankszámlám, a rezsit Revolut számláról csoportos beszedéssel vonják az itteni szolgáltatók.
A rezidencia miatt nekem volt privát biztosításom 2 évig. Azóta nincs. Otthon kikérjük a TB-nek a nemzetközi verzióját és azzal vagyunk itt. Kisebb események átlagos bekerülése nem drágább, mint otthon (magán ellátás), nagyobbakra ott a a magyar TB.
Otthon nem kell adózni az itteni ingatlan után. Sőt! Ha az itteni ingatlan ki van adva és itt kötelezően megfizetve az adó utána, akkor az a bevétel sem SZJA köteles már otthon.
Akkor ha jól értem, ami olasz, az ott adózik, ami magyar, az itt. A kp-re ingatlan nem jönne szóba, inkább utalás a WISE-ról, és akkor a rezsi is mehet arról. A belső felújítást mi megcsináljuk, ha szükséges (építkeztünk nem olyan rég), az nem érdekel, ha a design 50 éves akár, sokkal fontosabb, hogy az épület fizikai/műszaki állapota jó legyen (falak, tető, nyílászárók, víz, villany, főzési, fűtési lehetőség), aztán menet közben majd átalakítjuk/kicseréljük, ami nem tetszik. Tavalyelőtt voltunk egy hetet a Salentói-félszigeten (Lecce, Leuca, Otranto, Gallipoli, Nardo, stb.), gyönyörű, de „odaköltözni” nekünk messze van (és a hegyeket jobban szeretjük :)). Lucca, Siena, Pisa, Carrara, La Spezia, ill. Belluno környékén nézelődtem leginkább, max. Grosseto, de annál délebbre nem. Köszönöm a segítséget!
Igen jól, valamint nem keletkezik ebből a jövedelemből SZJA kötelezettség itthon (Ezt már nem tudom hol olvastam, majd megkeresem.). Ha a design 50 éves, akkor a gépészet is, beleértve a csöveket és a vezetékeket. Szívesen!